Azt tudni kell apukámról, hogy Ő a baráti társaságának legkreatívabb tagja, mindig ő találja ki az egyedi, eredeti ajándékokat, mindig ő írja á a dalok szövegeit, amit az ünnepeltnek elő akarnak adni. De neki sosem tudnak ütős ajándékot kitalálni. Ráadásul idén nem is tartanak születésnapi „bulit”, mert most anyukám kap „bulit” nyugdíjazására. Nekem eszembe jutott ez a megoldás: egy fadarabon 60 év legfontosabb eseményei…
Étterembe mentünk ebédelni, de szándékosan nem mondtuk azt apunak, hogy őt (is) meg fogjuk ünnepelni. Amikor leadtuk a rendelést, akkor láttuk elérkezettnek a pillanatot, hogy átadjuk a Táblát. Kibontotta, mikor meglátta, széles mosoly látszott a bajusza alatt.
Sajnos nem hozta el a szemüvegét, így az apró részleteket nem tudta alaposan megnézni. Egész ebéd alatt, mikor volt egy kis pillanatnyi ideje is, rá-ránézett. Nagyon eltalált ajándék lett. A kék trabantot abszolút felismerte, azon mosolygott is. Mikor megkérdeztük hová teszi, azt mondta, majd kitalálják, de kéri vissza a borítékot, hogy ne legyen baja, mert előbb viszi körbe mindenkinek megmutatni.
Este felhívtam aput, hogy átnézte-e a Tábláját szemüveggel. Azt mondta, hogy ott van előtte és igen, folyamatosan azt nézi, és egyre-másra találja az apró részleteket. Azt mondta meglepődött, de minden részletnek jelentősége van, minden apróságban felfedezi a miértjét.
Rájött arra, hogy ezt nem lehet csak úgy megmutatni, ehhez mesélni kell. El kell mesélnie, hogy miért került rá például a hifije a kempingággyal, vagy a tabló a falon, és miért került rá az Öreg Szivarok Klubja. Minden esemény időben a helyén volt, és ennél jobban nem is lehetett volna összefoglalni a 60 év történéseit 10 képben. Mindenki rajta van, aki neki számít, éppen így jó, ahogy van. Méltó helyet fog neki keresni, de előbb mindenképpen viszi magával és megmutatja azoknak, akiknek szeretné.
Sajnáltam, hogy a részletek felfedezésénél nem lehettünk már ott, de biztos voltam abban, hogy újra átélte azokat az élményeket, amik a Táblán szerepelnek.
Az egyik legtökéletesebb ajándék, amit kaphatott. Meg is említette, hogy a nővéremtől kapott egy kubai szivart, tőlem ezt a Táblát, ezek olyan egyedi és eredeti ajándékok, amik felejthetetlenek számára.
Köszönöm nektek ezt a szép, egyedi, személyes ajándékot. Külön köszönet azért, hogy vettétek a fáradtságot és minden apró bajusz miatt inkább felhívtatok, és minden részletben tökéletesen kidolgozott, precíz munkát küldtetek. Nekem is emlékezetes marad ez az ajándék.
Anyukám Táblácskája!
Anyum az étteremben meg-megnézegette apum Sztoritábláját, gondosan tanulmányozgatta az apró képeket a szemüvegén keresztül. Meglepődhetett és kicsit végigélte a közös eseményeket újra. Nem is számított arra, ami az után következett, hogy kicsit jobban át tudták tanulmányozni a Táblát.
Akkor jött ugyanis az, hogy az ő szülinapja nem volt kerek szám, olyan Táblát ő nem kap, de ő is megérdemli, hogy kapjon valami meglepetést. Ekkor elővettem a kisebb borítékot, benne a Táblácskája, amit az idei legnagyobb, számára legfontosabb és legjobban várt eseményéhez kapcsolódik: a nyugdíjazásához.
A fő szempont az volt a Táblácskához, hogy ne szerepeljen rajta az a szó, hogy nyugdíj. A párom találta ki rá a mottót, szóval ez közös ötletünk volt. Anyum nézegette a Táblácskát, hosszasan és úgy éreztem nagyon szúrósan, de aztán rájöttem: Megrohanták az emlékek. Apukám Sztoritáblája után a saját élményei, emlékképei… Sok volt már neki, és egy-két könnyet törölgetett le a szemüvege mögül.
Nagyon megörültem ennek, ezek szerint az ő meglepetése is jól sikerült.
Szerintem úgy fogják elhelyezni őket a lakásukban, hogy együtt legyenek, ennek a szép délelőttnek az emlékére! Úgy érzem megérdemeltétek, hogy ezt tudjátok, tartoztam nektek ezzel a „beszámolóval”.
Ahogy nektek is fontos volt, hogy a részletek miatt felhívjatok nem egyszer, nekem is fontos volt tudjátok, az ajándékotok célba (szívbe) talált. Köszönöm, hogy bebizonyítottátok, jól döntöttem.
Nagyon-nagyon szép hetet kívánok HÉTFŐN!
Barna-Bujdosó Zsuzsi
