Gyermekkoromban sokszor és sok rajzzal leptem meg a... Mamát. Valahogy így álltam neki:
1981: virágos terítőn.
Később rajzokkal udvaroltam: száz zsiráfot rajzoltam a homokba. Sikerült. A rajzolás mindenképp.
Ma rendhagyó rajzórákat tartok - országosan. Coachként rajzos eszközöket használok gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. És ma is Táblácskát rajzolok annak, akit szeretnék igazán meglepni és kifejezni, mit érzek.
Annak idején a "Kérj bármit" címmel müködött. Ez volt 2011-ig. Aztán lett Táblácska. Megrajzoltam kb. 7000 darabot...
És nem változott semmi.
Azóta is rajzokon át szerzek örömet. És teszek róla, hogy az energia, ami bennem van, eljusson Hozzátok és szeretteitekhez a Táblácskákon át. Azzal, hogy egymásnak Táblácskát adtok, kicsit azt csináljátok, amit én: odafigyeltek, nagyon nagyon odafigyeltek egymásra.
Megérzitek, kinek van szüksége rátok és ki az, akinek a legtöbbet tudtok itt és most adni. És aztán nem vártok, nem vágyakoztok, nem halogattok, hanem cselekedtek.
Tegyétek ezt mindig úgy, hogy tudjátok: ez egy lehetőség arra, hogy kifejezzétek az érzelmeiteket.
Azt szeretném, hogy az emberek a rajzoktól boldogabbak és vidámabbak legyenek.
Azért, hogy olyan örömet élhess meg és olyan örömet szerezhess, amilyet gyerekkoromban én láttam a Mama arcán.
Vámos Robi
alapító
